HTML

Börzsöny

Hazánk egyik legérintetlenebb és legösszefüggőbb hegysége, mely gazdag állat- és növényvilágával a természetkedvelők igazi paradicsoma.

Friss topikok

A Kemence-patak völgye

2010.05.05. 18:15 :: adamnfl

A Kemence-patak völgye kétségtelenül hazánk egyik legszebb középhegységi völgye. A Kemencét és Diósjenőt összekötő kb. 17 km-es út számos látnivaló, érdekesség mellett elhalad, melyek garantálják a természetet kedvelő emberek kellemes időtöltését.

Elsősorban azoknak szól ez az a leírás, akik gyalogosan szeretnének végighaladni a völgyön, bár az autóval, motorral, kerékpárral érkezők számára is érdekes kis olvasmány lehet. A műút használatát illetően egyébként komoly viták folynak az Erdészet, a Nemzeti Park és a két település önkormányzata között. Véleményem szerint olyan megoldást lenne érdemes találni, amely a kirándulók, túrázók érdekeit is figyelembe veszi, de leginkább a természetet és annak védelmét szolgálja. Induljunk is el erre a képzeletbeli túrára. Ha autóbusszal érkezünk Szob felől, akkor érdemes nem a Jókai utcánál leszállni, hanem eggyel továbbmenni, mert így több helybeli nevezetességet is felfedezhetünk utunk elején. A falu római katolikus templomát 1769-ben emelték, homlokzatát klasszicista stílusban építették át 1810-12 között. Nem messze tőle található az egykori megyeháza, mivel Kemence 1710-51 között Kis- és Nagy-Hont vármegye székhelye volt, s ezért a címért egyenesen a mai Rimaszombattal kellett megküzdenie.

Letérve a főútról nemsokára áthaladunk a Kemence-patak hídján. Ez lesz az a patak, amelyet hozzávetőlegesen 13 km-en keresztül követünk, folyásiránnyal szemben, az egykori Mázsaházig. Pár száz méter megtétele után érkezünk a Kisvasút múzeumhoz, ahol a Kemencei Erdei Múzeumvasút szerelvényeit, használati tárgyait lehet megtekinteni. Sajnos az 1999 nyarán történt áradások súlyos károkat tettek a kisvasút pályájában, így jelenleg csak a Feketevölgy megállóhelyig közlekednek a szerelvények,a Fekete-völgyben futó szakasz a Hamuházig jelenleg felújítás alatt ál. Reméljük mihamarabb újra élvezhetjük a kisvonatozást ebben a csodaszép völgyben, igaz ehhez minél nagyobb társadalmi összefogásra is szükség lenne. Pár perc séta után érünk el Csarnapuszta feltételes megállóhelyhez, ahonnan tanösvény indul déli irányba, mely a Berecz Bertalan emléktáblához érvén a piros négyzet jelzést követve ereszkedik le a hegyoldalban az egykori Vilati-panzióig, aminek mai neve Feketevölgy-panzió. A megállót elhagyva feltűnhet, hogy a kisvasút közvetlenül a patak mellett fut. Az út bal oldalán található a Kőrózsa panzió, mely szívesen látja vendégül a Börzsönybe igyekvő turistákat.

Miután elhaladunk el a panzió mellett, az út túloldalán strandot, majd ifjúsági tábort pillantunk meg. Ezután jobbkéz felé út ágazik el, ami az előbb már említett Csarna-völgybe vezet. Itt érdemes egy néhányperces kitérőt tenni a Börzsönyi főalapponthoz. Visszatérve a műútra bal oldalt a Barát-kő szikláit figyelhetjük meg. Az út túloldalán erdészeti emlékmű található, felsorolva azon személyek nevét, akik sokat tettek a Börzsönyért az elmúlt évtizedekben, illetve egy szép vers Áprily Lajostól. 

Átkelve a Kemence-patak hídján a patak elég sokáig fog a bal kezünknél folyni. Ott, ahol a patak kissé eltávolodik, érdemes besétálni, mert szép képeket lehet készíteni.

Ahogy haladunk az út mentén régies kilométerkövekkel találkozhatunk.

Néhány perc séta után érjük el a Gyeplős-kutat, melynek közelében pihenőhely és eső elleni menedék is található. Az itt lévő tábla magyarázatot ad a forrás nevére: eszerint a vásárba igyekvő palócok idáig érve bízvást odavethették a gyeplőt a lovak közé, mert már nem iramodtak el, s így nyugodtan vehettek vizet a forrásból.

Innen kb. negyedórányi sátéra található a Cukorháza nevű hely, ahol jelenleg falerakó telep működik. 

Jobboldalt indul egy köves út, amely hamar elágazik: egyik ága a Nagy-Csörcsölye-völgyben szerpetinezik felfelé a Miklós-tető alá (ahová évtizedekkel ezelőtt katonai támaszpontot akartak létesíteni, szerencsére ez nem valósult meg), míg a másik ága egy viszonylag könnyebb (bár hosszabb) útvonal a Magosfa és a Csóványos irányába. Erre az útra néhány kanyar és a Tüdős-forrás után a Z+ jelzés is becsatlakozik, így a kevésbé jól tájékozók is könnyen meghódíthatják a Börzsöny két kilencszázas csúcsát. A Cukorháza nevű résznél egyébként szép a rálátás a Dorottyin-(Dorottya-)bércre.

Ezután áthaladunk egy újabb hídon, majd a Csipcsinának nevezett hegyoldal mellett rétekkel övezve haladunk tovább az úton. 

Újabb egy kilométernyi séta után elérünk egy másik réthez, melynek végén a Dr. Kenyeres Balázsról elnevezett forrás található.

Dr.Kenyeres Balázs (1865-1940) egyetemi tanárként megalkotta a törvényszéki orvosképzés alapjait, és a radiológiai módszerek használatát ezen a területen elfogadottá tette. Munkásságát több hazai díjjal is elismerték, tiszteletbeli tagja volt a Német Igazságügyi Orvosi Társaságnak is.

Tovább folytatva utunkat a Bacsina-patak torkolata után kb. 90 fokos kanyarral jobbra fordulunk és az 545 méteres Cicőke bal kéz felől sziklákkal tarkított hegyoldala alatt haladunk. Jobboldalt a patak partján fenyves található, az aljnövényzet és a kevés átszűrődő fény szembetűnő.

Ezzel gyakorlatilag meg is érkeztünk a völgy egyetlen lakott részére: Királyházára. Mátyás király nevét őrzi, hiszen a királynak köztudottan kedvenc vadászterülete itt volt, a Börzsöny szívében. De nem csak ő, más, későbbi főúri méltóságok is megfordultak erre: a királyházai vadászház egyik szobájának emléktáblája szerint 1909. szeptember 24-én József főherceg ezredik szarvasbikáját a közeli hegyek között ejtette el. A neves eseménynek emlékművet is állítottak, melyet legegyszerűbben a Királyházáról induló piros négyzet jelzésen lehet megközelíteni, körülbelül egyórás sétával. Jelenleg összesen öt ház található Királyházán:  Ipolyerdő alsó vadászház

Ipolyerdő felső vadászház

Olajipari dolgozók turistaháza

Mathias lovasudvar.

Ötödikként pedig a Prónay kulcsosház zárja a sort. Innen gyönyörű túrákat lehet tenni a Magas-Börzsöny egyik legérintetlenebb területére,  a Nagy-Mánához, a Pogányvárhoz, Málna-hegyhez. A MOL turistaház udvarán található a Mátyás-forrás, mely szintén királyunk nevét őrzi, hasonlóan a közeli Királyné pallagjához, ami pedig Beatrix királyné kedvelt tartózkodási helye volt a király vadászatai alatt. Elhagyva Királyházá utolsó házát is talán a völgy legszebb részéhez érkeztünk.

Balkéz felől a völgyet északról övező hegyek legmagasabbika, a 633 méteres Bugyihó, míg délről a Dobó-bérc, majd a Kis-Mána-bérc "ölelésében" halad az út. 

Hozzávetőlegesen két kilométerrel Királyháza után bal oldalt található a Király-kút, ahol Mátyás halálának 500. évfordulóján fából faragott emlékoszlopot állítottak. 

Abban az esetben, ha a forrásnál kezdődő úton indulnánk tovább, akkor az úgynevezett Wenckheim-úton a Wenckheim-vadászkastélyhoz, Pénzásához, majd Drégelyvárhoz vagy Nagyoroszihoz jutnánk. Szintén nagyon szép út, de most maradjunk inkább a Kemence völgyében. Körülbelül olyan távolságra, amennyire a Király-kút van az aszfaltúttól, a túloldalon kis házikó található: a Király-kúti vadászlak. 

Ezután az út itt erőteljesen dél felé fordul, mivel a patak előtt legyőzhetetlen akadályt jelentett a Király-kúti-bér elnyúló, 610 méteres tömbje. Áthaladunk a völgy utolsó hídján,majd a Vas-kútnál elmegyünk a Málna-patak torkolata mellett.

Innen újabb 1 km megtétele után az út jobbra kanyarodik, és elhaladunk az úgynevezett Bombatölcsérek mellett, melyek kis természetes tavaknak tűnhetnek először. Mivel az utat 1938-ban építették a Felvidék visszafoglalásának tervezésekor, gyorsan, mindössze két hét alatt elkészült, igaz, többezer ember dolgozott rajta. A front elvonulását követően a diósjenői raktárban maradt nagy mennyiségű robbanószert itt, a falutól távol robbantották fel. Kisvártatva hajtűkanyarhoz érkezünk: az út az egykori Mázsaház mellett kanyarodik felfelé, mi itt azonban búcsút veszünk a Kemence-pataktól, hiszen itt érkezik le az út mellé, ott ahol egykoron a kitermelt fát mérték le. Ha a patakot követnénk akkor még jó öt kilométert kellene megtennünk, hogy forrását a Csóványos oldalában megtaláljuk. Most azonban a betonúton megyünk tovább, ahol egy kis emelkedő után felérünk az egész útszakasz legmagasabb pontjához, a 495 méteres magasságban lévő Závozhoz. 

Csakúgy, mint a Kenyeres-forrásnál, itt is található erdei pihenőhely padokkal, asztalokkal, sőt a vállalkozó kedvűek még egy tanösvényt is bejárhatnak. Csodálatos kilátás nyílik Diósjenőre,

 Naszályra, 

baloldalról pedig a tőlünk nem messze levő Kőszirt szikláira.

Innen folytathatjuk utunkat az aszfalton, vagy a sárga négyzet jelzést követve rövidíthetünk. A betonúton egy kanyarban egy kereszt áll Bartus István és Szaszovszky Csaba emlékére. Negyedóra alatt leérhetünk a falu legszélső házaihoz, és a Diósjenői Erdészet háza mellett elhaladva pillanatok alatt a faluban, Diósjenőben találjuk magunkat.

Szólj hozzá!

Címkék: kemence királyháza diósjenő kemence patak závoz király kút dr. kenyeres balázs forrás gyeplős kút cukorháza mázsaház

A bejegyzés trackback címe:

https://borzsony938m.blog.hu/api/trackback/id/tr851976648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása